Kedves olvasóm!
A szentimentalizmus egy olyan érzés, amikor nem akarunk valamit elengedni, mert kötődünk hozzá. Megannyi felesleges cuccot tart meg mindenki, hol ezzel emlékeztetve magát a kiskorára, hol pedig egy volt kapcsolatára, elvesztett családtagjára, barátaira. Nekem egy kitöltött naptár kéne. Tegnapelőtt volt Prae utoljára előző évében, tegnap dinggelt. Vén lókötő már ő is. Gratta neki, füle érjen bokáig, hadd röhögjünk rajta, így hogy növeszt pajeszt!
Szóval megtartunk pár dolgot, aztán még párat, s már annyi kacat vesz minket körbe, hogy nincs más megoldásunk, mint kidobálni az értelmetlen dolgokat vagy éppen eladni azokat egy kerti vásár alkalmával. Gyüjtögető szenvedélyünk emberként elég magas. Van, aki trófeákat gyűjt, mások béllyeget, én számomra emlékezetes filmeket. Úgy tele van a 750 gigányi területem minden ostobasággal, hogy szerintem fel kéne vennem valakit, rendszeresítsen nálam. Tifa kicsit normálisabban csinálja. Ami tetszik neki, kiírja DVD-re. Pár százat már kikarcolt. Vajon ezekből mennyit fog valaha újranézni? A kutyám a nyálát gyújti. Ostoba eb.
Szívem itt mellettem éppen a Silent Hill 3-at nyüstöli. Valahogy blogírás közben le akarja foglalni magát. Te megtartanál egy rádiót, amin csak a recsegést lehet befogni? Sokol Rádió Budapest! Oh yeah. Lehet rajta hallgatni a hangyák háborúját képformátum nélkül. Minek tartottam meg egy 10 éves hangkártyát? A büdös életben nem használom többé.
Egyébként ma itt járt nálunk Roszner. Üdvözletét küldi Dortennek. Április 25-ig marad Magyarországon, de szerintem nem találkozom már vele. Jóbarátok voltunk régen, de valahogy nem hiányzik mostanság. Node tény, hogy ma egész nap álmos voltam, mintha nem aludtam volna ki magam, pedig a tény az, hogy túl is aludtam magam. Legalább a Motokos videót befejeztük Tifával, ahogy a szabályzat előírta a versenyre. Mire én a másikkal elkészülök... Bah. A végén már alig volt türelmem játszadozni vele. Nyűgös vagyok. Tifával sétáltunk egyet, kiültünk a közeli játszótérre, ahol ő kihintázta magát, s egy kevés alkohollal oldottuk a narancsságrga Hold szépségének deffektivitását. Nem messze megállt tőlünk egy kocsi a sötétben, s kiszálltak belőle hárman. Kiváncsi voltam, kötözködni fognak-e, de kiderűlt, csak fiatalok piával és cigivel. Korán kezdik. Mint én. Szegényeket sajnálom, még a végén olyanok lesznek, mint én. Nem tudják, mi a sorsuk.
Áve!
Utolsó kommentek