Kedves olvasóm!

Mai gazdasági helyzetünkben több munkaadó kénytelen megválni munkavállalóitól a cégek biztonságának érdekében, hiszen a pénzforgalom erősen visszaesett. Oh, persze, eddig is ugyanennyi forgott körbe-körbe (világszintü forgalom mindig 0, hiszen egy nyer, egy veszít alapon megy), de mindenki retteg. Nem csodálom.

Hetek óta napi szinten figyelem az express.hu és a jobinfo ajánlatait. (Vannak még más portálok is, de nekem ez a kettő, ami kicsit jobban bejött) Azt kell tapasztalnom, hogy eszeveszett elvárásaik vannak a cégeknek csipp-csupp munkákra. Példának okáért PHP5 programozót alig keresnek, ahol meg mégis, oda legalább 2 éves tapasztalattal, de inkább ez a szám 5 fele tendál. Jó, lapozzunk. Értek hozzá, tudnám csinálni, de nem tudok felmutatni ennyi tapsztalatot munkavégzésből, mi több, lassan fél éve nem írtam épkézláb kódot.

Backoffice. Managerek támogatása, informatikai felkészítés, ügyfelek alapvető kiszolgálása, satöbbi. Jelentkeztem, visszahívtak. Kissé meglepődtem, hogy egy olyan ember, mint én is kelleni fogok nekik. Amikor odaértem, javában egy másik személy volt az irodában, aki jelentkezett az állásra. Interjún volt, így nem beszélgethettünk, amúgy is korán mentem. Mindegy. 10 perccel a megbeszélt időpont után tudott a HR-es hölgy fogadni engem. Életemben nem voltam még ilyen kedélyes interjún. A 30 perces beszélgetés majdnem 40-re nőtt, s szinte mindenben meg tudtunk egyezni. Legalábbis azt hittem. Aztán érkezett a telefon (ami még jobban növelte meglepetésemet), miszerint az anyagiakról kell beszélnünk. Ekkor biza mondom én néktek, felpezsdült a vérem. Ugyan kicsit kevesebbet ajánlottak, mint én meghatároztam, de normális összeget mondott a hölgy. Eredetileg gondoltam, alkudunk, de meg lett mondva, hogy fix 120, amit az elején tudnak nekem fizetni. Belementem. Akkor fáradjak vissza egy második beszélgetésre. Örömmel tettem, amúgy is mennem kellett volna Pestre fogászatra. Újfent jó 30 perces beszélgetés. Kellemes csevej a főnökkel mostmár hármasban. Szimpatikus fazon. Nem kertelt, kerek perec megmondta, milyen embert keresnek, s örömmel konstantáltam, hogy olyat, mint amilyen én vagyok. Azt hiszem, állíthatom kölcsönösen szimpatizáltunk. Mindent megbeszéltünk, csak egy dolgot hagyott a végére kérdésnek, hogy milyen végzettségem van. Nálam ez a bukó kérdés. Sajnos azt kell mondjam, nekem nincs végzettségem, még érettségim sincs. Elég szégyen, de vállalnom kell ezt is, mint minden más hibámat. Nem tudom, van e olyan ismerősöm, aki ne intellingensnek állítana be, ne műveltnek, ne hozzáértőnek, de ez egy igen nagy fekete pont a kartonomban. Azonban nem hiszem, hogy a társadalomnak így kéne kitűntetnie a fiatalokat. Értem én az érettségi lényegét, félreértés ne essék, de bárkit meg tudnak béllyegezni ezálltal. Itt egy rossz szavam nincs a munkáltató felé, akihez jelentkeztem, hiszen valóban komoly dolgokat bíztak volna rám, s a PSZÁF valóban nem nézi jó szemmel, ha valaki hiányában van ennek a papírnak, csak nem értem mire fel? Akinek nincs érettségije, nem lehet jó szakember? Nem végezheti a munkáját legalább olyan jól, mint egy érettségizett? Nem lehet annyira ügyes, talpraesett, mint egy olyan papírral rendelkező? A szavaim itt nem az oktatásra vonatkoznak, hanem egyszerűen a szükségességét valamely ilyen irányú papírra. Elég sok ismeretséget kötöttem életem során, s sok olyan személyt tudok felsorolni, akiknek közük nincs ahhoz, amit eredetileg csinálnak, s mégis helytállnak benne. Lásd a MédiaPlusznál végzett munkánkat. Halvány dunsztom nincs a könyvelésről, a pénzintézetekről, mégis az APEH, PSZÁF kiszolgálása gyermeki könnyedtséggel el lett végezve méghozzá példásan. Az ügyfelek szerettek minket - majdnem mind. Scoon a jogi diplomájával mennyire informatikus? Vagy az iskolából kilépett CT? Norbi a vagyonőri szakbizijével mi? Vagy Prae az érettségijével? Ők mik? Szakemberek? Ugyan már! 2 napuk volt az anno újjonan érkezetteknek felkészűlni, s máris a mélyvízben találták magukat. Nekem az első napom volt laza, utána már nem is emlékszem milyen gyorsan, de hirtelen annyi munkám volt, hogy pisilni alig volt időm kijárni. Napi 200 ügyfelet ellátni szerintem nem kis teljesítmény. Pláne, ha ebből 180 elégedett ügyfél. Akkor miért kell valakit megbéllyegezni?

Szóval munkát keresek. Már lassan mindegy, milyet. Munkát. A pénz kell, hiszen abból élünk. Még amennyi van, kitart egy ideig, de nem akarok az ország segélyezésén élni. Két helyen csókosnak számítottam, az egyik az OTP. Közvetlen lett beadva a papírom, de még csak annyira sem méltattak, hogy felhívjanak. Legyen ez akármilyen okból, kissé kellemetlen. A másik hely a def.hu. A papírom ott van, de hogy mi lett vele? Nos, erről halvány lilám sincs. Rövid hét lesz ez, s örülök, hogy Tifa viszont dolgozik... De ő meg túl sokat utazik. Több, mint 2 óra csak a munkahelyig való eljutás. Nem irigylem. Én is másfél órákat utaztam. Sokszor elég volt. Igaz, ő rövidebb távon húzza az igát, de akkor is. Féltem a kis lökött kobakját!

Mindenkinek több szerencsét, mint nekem van!

Áve!