Kedves olvasóm!

Itt a tavasz, itt a nyár, s talán a legjobb időjárás van mostanság, amit személyem kíván. Nincs sem túl meleg, sem túl hideg. Rajtam kívűl talán senkinek sem a legoptimálisabb ez, de annyi baj legyen. Ti hitetlenek úgyis nyűgni fogjátok velem együtt a nyári meleget. Ma este viszont rendbe kell tennem a biciklimet. Az utolsó apró simitásokon átejteni, s holnap mehet a 30 kilóméter tekerés. Soknak hangzik elsőnek? Valóban az, de most nem tekerünk mint az őrült. Csak szépen, lassan nyugodtan. Az izmok melegítésére ráfér majd egy kis lassúság. Az életben nem hanyagoltam ennyire el magam, mint anno az előző kapcsolatom folytán. Azt hiszem, már meséltem, hogy Krisztának elküldtem pár képet róla, mikor még anno együtt voltunk, s a mappában találtam egy érdekes fotót magamról is... Mit ne mondjak, pár röpke dekával vékonyabb voltam, s míg az arcom egy gyereket ábrázolt, az alakommal viszont elégedett lehettem volna akkoriban. Szeretnék valami hasonlót elérni. Tudom, ehhez a tekerés kevés lesz, az étrendemen is változtatni kell, de Istenem, ideje erőt vennem magamon. Annyira a technika rabjai vagyunk, hogy talán észre sem vesszük, milyen gyorsan tesszük magunkat tönkre, mennyire elhasználjuk azt a testet, amit kaptunk. Bármilyen nevetséges is, itt nincs folytatási lehetőség, ha elpatkolsz. Game Over. Legjobb esetben is reinkálódva kezdhetsz mindent előlről memóriatörlés után.

Nem véletlen vagyunk mindenevőek, de vajon meddig terhelhetjük ezekkel a műkajákkal magunkat? Rengeteg helyen olvashatjuk, mit és mennyit kéne ennünk, de ezek az értékek mennyire megfelelőek vajon? Átlagemberre tervezve? Férfira vagy nőre? Milyen pajzsmirigy működésre? Ki a fene találta ki, hogy a 75kg az átlagsúly, s kinek megfelelő ez az érték? Jött valami nagyon doki, s közölte velem, 90kg lenne a számomra megfelelő testtömeg, a 190 centi alacsonyságom mellé. 92-re fogytam akkor le, szépen látszottak a bordáim, de most legalább 6-8 centivel szélesebb a vállam. Megeszem a kalapom, ha 90-el egészséges tudnék lenni. Hány fogyási technika van? Ezek közül hány vethető valóban be, s mennyitől marad valaki egészséges? Emberiség, mint önpusztító faj. Dohányzunk, alig mozgunk, s mindent elkövetünk, hogy mesterségesen tartsuk magunkat életben. Fölöslegességekre pocsékoljuk az energiáinkat, mind a sajátunkat, mind a Földét. Tönkre tesszük magunkat, s már csak elfajzott valója vagyunk régi önmagunknak. Tisztelet a kivételnek, de olyan dolgokra fecséreljük az életünket, amire szükségünk kicsit sem lenne. Technológia, technika... Véletlenűl se vegyük őket ellenségnek, hisz azért vannak elvileg, hogy a mi életünk legyen egyszerűbb... Ez az egyszerűség korcsosít el minket. Ideje kicsit visszatérnünk régi valónkhoz. Hogy tudtak boldogok lenni a régiek? Amíg van erőnk, energiánk, mi lenne, ha a természet felé fordítanánk?

Látom a barátaimat, ahogy kockulnak a gépek előtt, s semmi fizikai munkát nem végeznek. Eltespedünk mind, kicsit ki kéne szabadulnunk a vonzásából! Lássuk, tudok e jó példát mutatni! Holnap tekerés! Remélem, erről nem beszél le senki. :D

Áve!