Kedves olvasóm!

A mai nap is úgy néz ki, lassan eltelik. Süt a nap, s én már nagyon nem bírom a bezártságot az irodában. A héten már nem dolgozom, kiszabadulhatok a szabadba. A holnapi lovaglás sajna elmarad, de helyette bejárhatom a visegrádi várat. Nehogy azt higyje bárki is, hogy kicsit is zavar. A lovaglást úgyis bepótoljuk. Isteni idő van egy kis kikapcsolódásra, s mindezt most hétfő reggelig megtehetem szívem választottjával. Zsírkarajolaszlecsó. :D

A lábam ugyan annyira nem fáj a tegnapi mozgástól, de a sportnyereg kicsit kikezdte érzékeny ülepemet. Aucs. Fáj. Nem kicsit, nagyon. Kereken egy héttel ezelőtt össze-vissza szavatkoztam, hogy nem fogok többé a Diablo 2-vel játszani, erre tessék, mit csinálok ma? Scoonerrel, a főnökömmel csöndesen eljátszottunk vele egész álló nap. Bepótoltam a lemaradásom a Valami Amerika 2-vel kapcsolatban. Végre megjelent DVD-n, s így hozzáférhettem nézhető állapotban. Az első rész véleményem szerint valóban jó volt, ez hozzá képest harmat gyenge (saját vélemény). Amin ki vagyok akadva viszont, hogy május 1 a bemutatója az X-men Origins: Wolwerine című filmnek, de már letölthető DVD-RIP formátumban. Kicsit súlyos, mennyire gyorsan terjed minden a neten. Játék, ami még ki sem jött, film, ami még meg sem jelent, program, ami elvileg még nem is létezik... Balról, jobbról midnenre rá lehet lelni. Meglepődünk? Szerintem már nem.

Reggel Nimivel jöttem befele Pest fele. Ráébredtem, hogy valóban kezdek kicsit oldschool lenni. 20-30 éves zenékről beszélgettünk, 10 éves játékkal játszottam ma... Még csak meg sem ingerelte magát a gépem. Pörgök, mint a búgócsiga. Lábamon már a nyúlcipő, megástam a startgödröm, s indulatba tudok jönni, azaz irány Surányi... Vagy mifene. Sosem voltam a szavak embere, inkább hagytam, a tetteim hadd tolják alám a jövőmet.

Megint a kezembe került az exem blogja. Fárasztó az a csaj. A vicc, hogy nem is érdekel, mi lett vele, miután szétmentünk, de hogy még mindig majdnem minden postjában megemlít, kicsit kiborít. Ha van közös ismerős, aki olvas mindkettőnket, legyen kedves szólni neki, hogy álljon le vele, mert ha én teszem meg, megint rinyaparty lesz a vége, s a fél ország feldühödik rajtam, miért is írok rá, hogy hagyja abba. Szerencsére legalább nem keres, s csak emlékszik, semmi egyéb, de igazán zavar, hogy mi minden sületlenséget hoz össze rólam... Nah, ez zavar. Krisztával annyira jól meg tudtunk mindent beszélni, nem nyavajgunk egymás őrültségei, hibái miatt. Eltemettük csöndben magunkban. Ez a mi dolgunk, s nem hülyeségeket a világ felé kürtölni. Nah mind1. Remélem, leszünk páran ma a sörözés alatt.

Áve!