Kedves olvasóm!

"Ép testben ép lélek" élve ennek a mondásnak XXI. századi reprodukciójával, nyugodtan mondhatjuk: "Ép hardverben ép szoftver". Itt a tavasz, csiripelnek a madarak, a vadászok pedig csőre töltenek. Fúj a szél, esik az eső, s a haveri társaságom fele beteg. Persze, amennyi ízfokozóval, mesterséges tartósítószerrel tömjük magunkat, s szennyezzük szmoggal a világot, mondhatjuk, mindenki beteg, de speciel most a nátha, ami hódít. Ez alól Tifa, Enji, Saca, de még Panka sem mentes. Gyógyuljatok meg, lányok!

A világhálón terjednek a vírusok, tönkreteszik az operációs rendszert, lassítják a gépeinket vagy éppen adatokat gyűjtenek tőlünk/rólunk. Igazán hatásosan védekezni úgy lehet, h nem használjuk a gépet, de viccet félretéve fölös aggódni. Kevés jótanáccsal, amit meg lehet fogadni, s könnyű betartani, védekezhetünk ezek ellen. A megoldás nem a vírusírtó program, higyjétek el nekem!

Az utóbbi hetekben nagyon sok ismerősöm gépe szenvedte meg a tavasz eljövetelét. Kinek a tápegysége, kinek az alaplapja sült meg, s ma a párom 4 órás munkája lett semmis egyetlen apró áramkimaradás miatt. Scooner laptopja egyszerűen megadta magát, s vehetett újat, Praetorian alaplapja simán fagyni kezdett, majd konyec. Nálam is szenvedett az alaplap, de egy rekonfigurálás után már tökéletesen ment. Csodákra képesek ezek a tuning eszközök. Sajna nem olcsók, de messze nem is drágák. Egykutya, mindenki szenved. Van akinek 3x kell indítania a gépet, h képet kapjon a monitor, mert haldoklik a videókártyája. Akárhogy nézzük, elértük azt az időszakot, amikor minden hardvert cserélni kell idővel. Egyáltalán nem időtállóra tervezik ezeket a dolgokat. A cégek közti versenyek végett a cuccokat már gyárilag túl nagy hatásfokra tervezik, ami ugye idővel az eszköz halálához vezet. C'est la vie? Nem. 1 évre vállalnak garanciát a cégek, az egyszerűbben összeállítható dolgokra viszont 3-5 évet is kapunk. Ki a fene tartja meg a memóriakártyát a gépből, ha az alaplapot le kell cserélni egy újabbra, ami már nem is olyannal dolgozik? Nekem is ott piheg az asztalomon két kártya, amit már nem tudok egy gépembe se beleerőszakolni.

Mondanám, hogy kiábrándító mindez, de lássuk be, az informatika egy elég gyorsan fejlődő ágazat, ahol igenis a haladáshoz lépést kell tartani. Sokan úgy vesznek számítógépet, hogy netezni akarnak csak rajta. Ki tudja, mi az a processzorfoglalat vagy memória sebesség? Aki nem ért hozzá, persze, hogy a leggyorsabbat veszi, mert nincs halvány lila dunsztja sem az FSB-ről (Front Side Bus, le nem írom ezt most). Nem sajnálom őket, belőlük élünk, mi infósok. Hihi. Mégis a boltos simán eladja a vásárlónak, mert egy mondatig visszakérdezni már súlyos lenne. Nah, ez a kiábrándító! Amúgy netezésre gépet venni csak úgy éri meg, ha tényleg nincs több pénzünk beruházni értelmes felszerelésre. Miért mondom ezt? A neten a programok, amik futnak, hamarosan mennek a kukába, s új technológia veszi át a helyét. A régi, lassú masinák bele fognak halni a programokba, s mehetnek a kukába, mert csak Tetrisezni és Word-özni lehet rajtuk, s nem támogatják az újabb programokat, ami valóban őskövületté nyílvánítja a 4-5 éves masinákat. Sajnálatos.

Hova vezet ez az egész? Az aranyvezetők túlhúzásának ára az, hogy manapság a többmagos processzorok hódítanak, mert az arany nem tud 4GHz felett megbízható jelet továbbítani. Ez lelassítja kicsit a teljesítmény fejlődését, de mint tudjuk, soká nem tart vissza minket! Kitörünk, fejlődünk, változunk! Nekem is a laptopomon 2 monitor van már (monitorom képe így). Hűűűha. Régen erről csak álmodtam. Örültem, ha a TV-met rá tudtam venni, hogy megjelenjen rajta a számítógépem képe. Mostmeg? Egyik monitoron mangát fordítok, a másikon megy az MSN, egy film, a böngésző, a fájlkezelő, a letöltésvezérlő, a rendszeradminisztrációs felügyelőprogram és már fene se tudja mi minden. Számszerűleg 5 kábel lóg ki egy olyan gépből, amit úgy terveztek, hogy ne kelljen hozzá semmi. Ez kész vicc! Mit művelünk magunkkal és környezetünkkel? Hova tart a fejlődésünk, s ez a postom, amit én ugyan értek, miért teljesen homály egy laikusnak?

Áve!